ZENEI ÉLET

A Bartók Béla Zeneiskola

Hajdú-Bihar megyében 1959-ig csak Debrecen rendelkezett intézményes zeneoktatással. Hajdúböszörmény 1958-59-ben ismerte fel ennek hiányát, és teremtette meg a művészetoktatás feltételeit.

Az 1959-es tanévben 137-en kezdtek a hajdúböszörményi zeneiskolában. A beindításban óriás szerepet játszott Gulyás György tanár úr, aki akkoriban 3 megyében volt zenei szakfelügyelő. Az első tanévben 4 tanszakon indult a munka: rézfúvós, zongora, hegedű és szolfézselőképző. Az alapító tanárok, Nagy Lajosné, Rácz Zsigmondné, Hajdú András, Györössy Ilona és az akkori igazgató, Nagy László egy régi pianínón, néhány kimustrált trombitán és kürtön kezdhette el korszakalkotó munkásságát a Kálvineumban, amely 12 évig adott otthont a zeneiskolának. Abban az időben besegítettek a debreceni szakközépiskola másod-, és harmadéves tanulói is. A zeneiskola 1972-ben a jelenlegi épületbe költözött. 1976-ban megépült a hangversenyterem. 1981-ben Bartók Béla születésének századik évfordulóján az iskola felvette a zeneszerző nevét.

A Bartók Béla Zeneiskola, mint vidéki zeneiskola kezdettől fogva kettős tevékenységet lát el. Első: a zenei oktatás és nevelés, az amatőrzenész-képzés, zeneértő, zeneszerető ifjúság nevelése, valamint a zenei pályára való felkészítés. Második: zenei rendezvények szervezése, hangversenytermünkben komolyzenei hangversenyeket rendezünk rendszeresen. Iskolánk tanárainak és tanulóinak színvonalas munkáját a megyei és országos versenyeken és fesztiválokon elért szép eredmények jelzik. A Hajdúböszörményben működő művészeti csoportokban is nagyszámban találhatók volt tanítványaink.

Városi és Pedagóguskórus

Az együttes 1978 februárjában női karként alakult meg. Vezetőkarnagyuk Oláh Emőd, az akkori Óvónőképző Intézet tanára, másodkarnagyuk Kiss Lászlóné, a Bartók Béla Zeneiskola hegedűtanára volt. 1978 októbere után Oláh Emőd lemondása miatt a csoport összetartása Kiss Lászlónéra hárult. Az énekkart 1979. november 19-től vegyes karrá szervezték.

A kezdetektől segítette az együttes munkáját Harsányi Lászlóné zenetanár és Komáromi Mária énektanár. Kiss Lászlóné vezényletével 1983. április 3-án a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban szerezték meg az első országos minősítést, ahol a zsűritől Arany diplomát kaptak.

Szakmai szempontból tartalmasabb, sokrétűbb és mozgalmasabb fejezet kezdődött az együttes életében 1985 szeptemberétől. Az énekkar irányítását Kéryné Mészáros Mária, a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-szolfézs tanszakának tanszakvezető tanára, karnagy-előadóművész vette át. Vezetésével és alapos szakmai munkájával a zenekar rövid időn belül elérte, hogy megyei és országos rendezvények gyakori résztvevője lett. Több alkalommal kaptak fesztiválmeghívást, és Európa számos országának együtteseivel létesítettek gyümölcsöző cserekapcsolatot (Németország, Dánia, Románia, Finnország, Olaszország). Az énekkar második minősítő hangversenyét 1989. december 15-én tartotta a hajdúböszörményi városháza dísztermében, melyen a zsűri Fesztivál fokozatra értékelte munkájukat. 1995. április 12-én Budapesten, a Vigadóban megrendezett V. Nemzetközi Kórusversenyen a vegyes karok kategóriájában Ezüst diplomát vehetett át a csoport a nemzetközi zsűritől.

Két zeneszerző is megtisztelte művészetével az énekkart. 1984 áprilisában Karai József zeneszerző Hajdúsági képek címmel adta át a kórusnak új művét, melynek ősbemutatójára 1984. szeptember 13-án a Petőfi-házban került sor. Keuler Jenő Nagyon béfútta a hó címmel írt a zenekar számára vegyes kari művet. Ennek ősbemutatóját 1988. december 2-án a Sillye Gábor Művelődési Központban hallgathatta meg a hangversenyeket kedvelő közönség.

Működésének kezdete óta eddig közel 280 énekese volt az együttesnek. Jelenlegi létszámuk 47 fő, ebből 29 a nők és 18 a férfiak száma.

Hajdúböszörmény könnyűzenei élete

Városunkra mindig is pezsgő könnyűzenei élet volt jellemző. A hetvenes-nyolcvanas évek legsikeresebb helyi zenekara az országos eredményeket is elért Week-End volt. Frontemberük, Nagy Sándor korábban több formációt is vezetett (Rocka, Laser, Bütyök és a Szabad Szombat). Nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy az igazi áttöréshez szükséges első nagylemezük megjelenjen. Több stúdiófelvételük is készült, dalaikat a Magyar Rádió rendszeresen játszotta. Szerepeltek a legelső magyar könnyűzenei tv-műsorokban: az Egymillió Fontos Hangjegyben és a Pulzusban.

A rock- és popzene rohamos térhódítása, az aktív hajdúböszörményi diákélet és a házibulikon kialakult spontán zenélés több zenekart is életre keltett. Gimnazisták alapították a nyolcvanas évek elején a Holtpontot, a Metropolt, a Royal Court-ot, az Antillát. A kilencvenes években működött a Charme, a Zazz.

Sok böszörményi zenész játszott befutott, országos hírnevű együttesekben (például Dobó Gyula a Tűzlabdában). Napjainkban is több hajdúböszörményi zenekar lép fel rendszeresen városunkban és környékén, például a No Smokin' Band, a Kapusi Jazz Trio.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon felbomlott a könnyűzenei egyközpontúság. Megszűnt a Hungaroton Hanglemezkiadó Vállalat monopóliuma. Sorra alakultak a vidéki stúdiók és kiadók. A stúdiók óradíjainak csökkenése és a technika fejlődése mára lehetővé tették kispéldányszámú lemezek megjelenését is. Ilyen környezetben jelent meg 1999 őszén az első hajdúböszörményi lemez, a 35-ös út mentén… A CD-n nyolc helybeli zenekar 12 saját felvétele hallható.

A Bocskai téri templom orgonája

Városunk egyik szép, építészetileg is igen értékes műemléke a Bocskai téri templom, impozáns méreteivel, belső terében a kálvinista puritánság párosul az ízléssel. Féja Géza, a nagy népi író elragadtatottan írt a templombelső faborításáról, amely szerinte az erőt és természetességet fejezi ki.

A templom esztétikuma mindenkit megragad, kevesen tudják azonban, hogy az orgonája is ipartörténeti műemlék, még ha hivatalosan nincs is annak nyilvánítva. A hangszer Magyarország történelmének eddigi legnagyobb orgonaüzemében készült. A pécsi Angster József és Fia Orgonagyár által készített 47 regiszteres, Opus 400-as nyilvántartású orgona.

A cég termékei közül a nyolcadik legnagyobb művük. Nagyobb orgonákat csak székesegyházakba és a Budapesti Zeneakadémiára készítettek.

Idők folyamán a hangszer használhatatlanná vált. Ezért az egyházközség létrehozta a Templomi Orgona Megmentéséért Alapítványt, melynek elnöke Csiha László gimnáziumi tanár, tagjai: Kovács Barnáné, Molnár Ferenc, Szabó Mártonné, Szolnoki Lajos. Az orgona felújítása több fázisban folyik. Az első munkamenetet már befejezték a mesterek, Sipos István és Tarnai Endre orgonaépítők. Hátra van még a munka kétharmad része, amely komoly összegbe kerül. Nemcsak a vallásos embereknek, hanem a város kultúraszerető közönségének érdeke, hogy a felújított orgona a maga teljes hangzásában megszólalhasson, kórustalálkozók, hangversenyek rendezésével a vidék egyik zenei központjává váljon Böszörmény.

Az alapítvány kuratóriuma ezúton is kéri a város lakosságát, hogy adományaival segítse az orgona felújítását. Befizetési csekket a Bocskai téri Egyházközség parókiáján lehet kérni (Újvárosi út 1.).
Az alapítvány számlaszáma: OTP 11738060-20058500